A program jogi alapja
Az „Egy iskola – Egy polgárőr” program jogi alapját a Polgárőrségről szóló 2006. évi LII. törvény 4/A § (3) bekezdésében foglaltak adják, miszerint a polgárőr – a polgárőrség és az óvoda, valamint az általános iskola fenntartójával kötött együttműködési megállapodás alapján – jogosult a gyermekek úttesten történő biztonságos átkelésének elősegítése érdekében az óvodák és általános iskolák közvetlen közelében jelzőőri feladatokat ellátni.
Az OPSZ Alapszabálya a célok és feladatok között a bűncselekmények megelőzésében és felderítésében való közreműködést, az eltűnt személyek felkutatásában és a gyermekbalesetek megelőzésében történő részvételt emeli ki az „Egy iskola – egy polgárőr” program keretében.
Az OPSZ Szervezeti és Működési Szabályzata hangsúlyozottan kiemeli, hogy a polgárőr mozgalom célkitűzéseinek megvalósítása érdekében a polgárőr szervezet tevékenysége kiterjed: a gyermek és az iskolai bűnmegelőzési nevelőmunkában való részételre.
„Egy Iskola – Egy Polgárőr” program meghirdetése
Az OPSZ középtávú stratégiájában fogalmazta meg, hogy a gyermek- és fiatalkori bűnözés csökkentése és az áldozattá válás megelőzése érdekében a polgárőrség nagyobb szervezettségben jelenjen meg az iskolákban, és olyan együttműködési lehetőségeket dolgozzon ki, amely elősegíti a baleset megelőzést, hozzájárul az iskolás gyerekek közlekedési ismereteinek javításához és a gyermekekre leselkedő veszélyforrások megelőzéséhez.
Az Országos Polgárőr Szövetség 2006. október 27-én hirdette meg az „Egy iskola – Egy Polgárőr” programot és felkérte a pedagógus társadalmat, hogy egymás kölcsönös segítésével valósítsák meg. A megvalósítás a következő főbb területeken történik:
– általános bűnmegelőzés, valamint a gyermek- és fiatalkori bűnözés, illetve az áldozattá válás megelőzése;
– kiemelten a drogprevenció;
– baleset-megelőzés, közlekedési szabályok betartása, közlekedési vetélkedők szervezése;
– a polgárőr utánpótlás, nevelés, nyári táboroztatások.
A program megvalósítása
A program meghirdetése után valamennyi megyében 5 – 5 iskolával indult el, amelyhez egyre több iskola csatlakozott. Jelenleg 778 iskola és közel 1000 pedagógus vesz részt a programban.
A program keretében ajánlásra került, hogy tanórán (osztályfőnöki órán) vagy fakultatív módon (pl. szakkör), illetve szabadidős tevékenység keretében (vetélkedő, nyári táborozás) a tanulók információt, tájékoztatást kapjanak a bűnmegelőzés őket érintő problémáiról.
A program megvalósítása szükségessé teszi, hogy elsősorban az elméleti oktatásokat olyan polgárőrök vagy pedagógusok tartsák, akik pedagógiai érzékkel, kellő szakmai felkészültséggel, elegendő gyakorlati ismerettel rendelkeznek.
A gyakorlati foglalkozások alkalmával kiválóan felkészült szakemberek (rendőr, polgárőr, pedagógus) is bevonhatók.
Fontos azonban, hogy az oktatást vezető teljes mélységében ismerje a tanintézet e témában előírt és ezzel összefüggő jogi előírásait és a társadalmi elvárásokat.
Elméleti képzés
- a) Osztályfőnöki óra keretében: 3 + 1 tanóra
- Első tanóra:
- – Oktató bemutatkozása.
- – Polgárőrség bemutatása.
- – A gyermekek szimpátiájának elnyerése.
- Második tanóra:
- – Általános bűnmegelőzés.
- – Drogmegelőzés.
- Harmadik tanóra:
- – A baleset-megelőzés.
- – Biztonságos közlekedés.
- A+ 1tanóra keretében célszerű megvalósítani – az elméleti és gyakorlati képzés befejezését követően (év végén) – a tudásszint felmérést, amely előre összeállított és jóváhagyott feladatlap kitöltésével történne.
- Első tanóra:
- b) Tervezett tanórán kívüli óra keretében: 11 óra (Ez lehet pl. szakköri foglalkozás keretében.) Összesen: 14 + 1 óra. A tantervben szereplő témák a teljesség igénye nélkül:
- Bűnmegelőzési alapfogalmak.
- Segítségnyújtás, értesítési és közreműködési kötelezettségek.
- Feladatok a szolgálat megkezdése előtt.
- Jelenlét a közterületen.
- A közlekedési polgárőrök általános feladata.
- Parkoló gépjárművek, elhagyott épületek ellenőrzése.
- Közreműködés egyes közlekedési eseményeknél.
- Közlekedési feladat iskolakezdés idején.
- A polgárőr tevékenység alapvető feladatai. Továbbá minden olyan téma, amelybe a felnőtt polgárőr bevonhatja az ifjú polgárőrt, ilyen lehet többek között a rendezvénybiztosítás.
A tanórát és a tanórán kívüli órát kidolgozott – és az OPSZ által jóváhagyott – tanterv alapján kell megtartani. A részletesen kidolgozott tanterv kiegészítését szolgálják az OPSZ szakanyagai.
A tanórán kívüli elméleti foglalkozásokat természetesen csak azon gyerekeknek kell megtartani, akik mint „ifjú polgárőrök” vállalják ezen elkötelezettséget, illetve tagjai kívánnak lenni a polgárőrségnek.
Gyakorlati képzés
Javasolt óraszám: 22 óra.
A gyakorlati képzés általában tanórán kívüli, ha csak nincs összevonva más, tanrendben tervezett órával. A gyakorlati képzést előre kidolgozott foglalkozási terv alapján kell megtartani.
A foglalkozási terv az oktatási tantervben szereplő program gyakorlati végrehajtására épül. A gyakorlati végrehajtás azonban megfelelő létszámú és kellően felkészült polgárőrök – szükség esetén (pl. forgalomirányítás iskolakezdéskor) rendőrök – bevonásával történjen.
A gyakorlati és elméleti képzés biztosítsa, hogy a gyermekek megismerjék a bűn- és baleset- megelőzéssel kapcsolatos előírásokat, az áldozattá válás elkerülésének feltételeit és azokat az intézkedési gyakorlatokat, amelyek egy megfigyelés, rendezvénybiztosítás, kisebb súlyú baleseti helyszín, stb. esetén tőlük elvárható.
A programban részt vevő pedagógusok és polgárőrök részére megjelent az osztályfőnöki óra keretében tartandó „Egy iskola – egy polgárőr oktatási segédanyag”.
A „TANDEM” oktatási anyag, a közlekedésbiztonságról és a közlekedéssel kapcsolatos információkról és a segéd-motoros vizsgákra való felkészítésről.
Az ORFK Országos Baleset-megelőzési Bizottságától a megyék és Budapest 2008. év végén és 2009-ben 1-1 db KRESZ pályát, 2 db kerékpárt és 3 db kismotor-kerékpárt kapott a gyakorlati oktatás megvalósításához.
A programban résztvevő iskolák a Nemzeti Alaptanterv és az oktatási törvény által előírt
„Pedagógia Programba” a helyes közlekedési magatartás kialakítása mellett vegyék fel a polgárőri és a bűnmegelőzési ismeretek oktatását is.
Az iskoláknak ki kell jelölni saját szakreferens pedagógusát, aki felelős a programban szereplő képzésért. A polgárőr egyesület arra alkalmas, nem pedagógus tagja is részt vehet oktatóként a képzésben.
A polgárőr egyesületeknek ki kell jelölni azokat a polgárőröket, akik kapcsolattartók, összekötők és közvetlenül segítik az iskolát a képzésben, a nevelésben, az iskolai rend fenntartásában.
A polgárőr egyesületek jelentős része végez ifjúságnevelő, oktató, védő feladatokat. A napi munkába be kell illeszteni az iskolákkal fenntartott munkakapcsolatot, amelynek keretében folyamatosan meg kell valósítani:
- az iskolai kezdések és befejezések idején gyalogátkelés segítését,
- az iskolai rendezvények biztosítása és előkészítésébe való bekapcsolódást,
- a közlekedési versenyek, vetélkedők szervezését,
- az iskolai kirándulások támogatását, a lakókörzetek melletti kirándulóhelyekre elszállítást,
- az ifjúsági polgárőr csoportok létrehozását,
- a gyermeküdültetés szervezését önállóan és központilag,
- az iskolák környékén figyelő-, járőrszolgálat szervezését (drogterjesztők távoltartása, egyéb atrocitások megelőzése).
Gyakorlati tanácsok
A programot az iskolák székhelyén működő rendőrkapitányságok munkatársai és a pedagógusok pozitívan fogadták. Egyre határozottabb igény van rá, hogy a polgárőrök e program keretében vegyenek részt az iskolai oktatásban és nevelésben.
A programban résztvevő iskolák több, mint fele a tanórai képzési formát választotta. Ez felel meg leginkább annak, hogy minél több fiatalhoz jussanak el ezek az ismeretek. E képzési forma keretében célszerű a programot megvalósítani.
Természetesen, ez nem zárja ki a fakultatív képzés lehetőségét. Ideális az lenne, ha a két képzési forma egymás mellett valósulna meg.
A fakultatív képzés nagy energiát, felkészültséget, rendszerességet igényel úgy a pedagógustól, mint a tanulótól. Hátránya, hogy kevés tanuló vonható be a programba. Előnye, hogy mélyrehatóbb, eredményesebb ismereteket, felkészültséget ad.
Indokoltnak tartjuk bevonni a programba a középfokú intézményeket, főiskolákat, egyetemeket.
Az oktatáson, képzésen kívül alternatív megoldást kell adni a 14 – 25 év közötti tanuló ifjúságnak a szabadidő szervezett és hasznos eltöltéséhez.
A program szélesítésének feladatai
Tovább kell szélesíteni a programban részt vevő iskolák körét, minél több gyermeket, fiatalt, pedagógust be kell vonni az oktatásba és felkészítésbe.
A polgárőr egyesületek önállóan vagy a rendőrséggel közösen tartsanak közlekedési-, és bűnmegelőzési oktatásokat, programokat.
A megyei polgárőr szövetségek az átadott KRESZ parkokat használják a közlekedésbiztonsági oktatásokhoz, és szervezzenek közlekedési vetélkedőket.
Lehetőség szerint a helyi önkormányzatokkal és a helyi rendőrséggel közösen törekedjenek közlekedési parkok létrehozására, üzemeltetésére.
Fokozni kell a polgárőrök közterületi jelenlétét az iskoláknál kettős céllal: a gépjárműforgalomból eredő veszélyek minimalizálása, másrészt a tanulók az esetleges szabálysértésektől történő visszatartása.
Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a felvilágosító tevékenységre és folyamatos kapcsolattartásra az iskolák vezetésével a megelőzés érdekében, valamint a szülők tájékoztatásában.
A természet-, és környezetvédelem problémáival, a természetvédelem jelentőségével meg kell ismertetni a fiatalokat és hangsúlyozni kell az egyén meghatározó szerepét a lakókörnyezete védelmében.
A nyári gyermektáboroztatásokat minden évben meg kell szervezi, s a táborok tematikáját az
„Egy iskola – egy polgárőr” programra kell építeni.
Szorgalmazni kell az oktatási intézményekben ifjúsági polgárőr csoport megalakítását.
Minden évben meg kell szervezni az „Egy iskola – egy polgárőr” programba benevezett általános iskolák tanulói megyei és országos közlekedésbiztonsági versenyét „Polgárőr Háromtusa” címmel.
Polgárőrök A Tanévkezdés Biztonságáért program
A tanévkezdés időszakára időzített program keretében a polgárőrök önállóan és a rendőrség együttműködve elsősorban bűnmegelőzési és közlekedésbiztonsági feladatok végrehajtásában vesznek részt. A jelenlét deklarált célja a gyermekek sérelmére irányuló – a droggal, az alkohollal, a szexuális és vagyon elleni bűncselekményekkel összefüggő – megelőzés, valamint a gyermekbalesetek elkerülése.
A polgárőr egyesületeknek a tanévkezdés tevékenység keretében az alábbi feladatokat célszerű végezni:
- tanévkezdés időszakában az iskolák környékén a gyermekbalesetek megelőzése,
- gyermekek sérelmére irányuló jogsértő cselekmények (kábítószer és pornográf termékek terjesztése, pedofília és egyéb erőszakos jellegű események) megakadályozása,
- gyermekek biztonsága valamennyiünk közös ügye, ezért szükség van a pedagógusok és a gyermekek szüleinek aktivizálása, és bevonása,
- polgárőr egyesületek kapcsolódjanak be a rendőrség „Iskola rendőr” programjának megvalósításába,
- helyi média segítségével adjanak rendszeres tájékoztatást a bűncselekmények és a közlekedési balesetek megelőzése, az ifjúság védelme érdekében tett kezdeményezéseikről,
- megelőző és felderítő akciók szervezését egyeztessék az oktatási intézményekkel, szülői munkaközösségekkel.
Nyújtsanak segítséget a gyermekekre veszélyt jelentő deviáns személyek és hajléktalanok távol tartásához, e személyek felfedéséhez, és jogsértő magatartásuk elhárításához. Észrevételeiket jelezzék a rendőrségnek.
A polgárőr – a polgárőrség és az óvoda, valamint az általános iskola fenntartójával kötött együttműködési megállapodás alapján – végezzék a gyermekek úttesten történő biztonságos átkelésének elősegítése érdekében az óvodák és általános iskolák közvetlen közelében a jelzőőri feladatokat.
Letölthető tartalom:
A POLGÁRŐRSÉG KIEMELT BŰNMEGELŐZÉSI MINTAPROGRAMJA
Magyarország 250 településén a közbiztonság erősítésére és a lakosság biztonságérzetének javítására
(2015)
Az eredményes hagyományos programokat folytatva („Kistelepülések biztonsága”; Tiszteletet az éveknek – biztonságot az időseknek”; Egy iskola – egy polgárőr”; SZEM…) Belügyminiszter úr kiemelt támogatása mellett és együttműködve a rendőrséggel és a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanáccsal az OPSZ elnöksége kezdeményezte megyénként öt település (településrész), Budapesten négy kerület (kerületrész) közbiztonságát erősítő, differenciált, a szubszidiaritás elvét alkalmazó, polgárőr mintaprogram meghirdetését 2013-2014. évekre. Az elért sikerek tapasztalatai alapján további 150 település csatlakozását kezdeményezzük a polgárőrség kiemelt bűnmegelőzési programjához 2014-2015. évekre.
A 250×100 Biztonság nevű program hivatalosan 2014. szeptember 20-án indult.
A „250×100 BIZTONSÁG” polgárőr program célja
A lakosság biztonságérzetét hangsúlyozottan figyelembe vevő, az átlagtól eltérő közbiztonsági kihívásokkal rendelkező településeken (településrészeken) megvalósítható (megvalósítandó) középtávú polgárőr cselekvési célok, illetve prioritások kijelölése, a végrehajtás módjainak meghatározása, kiemelt támogatása és a fejlesztés folyamatos biztosításával hozzájárulni az életminőséget javító közbiztonság fenntartásához.
A speciális jellemzőket, helyi sajátosságokat prioritásként kezelő konkrét programhoz 2013. – 2014. – 2015. évekre elnyerni a Belügyminisztérium és más együttműködő szervezetek, valamint az állampolgárok kiemelt támogatását.
Az OPSZ, a megyei szövetségek és egyesületek hatékony közösségformáló, közbiztonságot fenntartó, biztonságérzetet javító programjainak gyakorlati eredményeivel hozzájárulni az egyenlőtlenségek felszámolásához, a társadalomban elfogadott normák, viselkedési szabályok megismertetéséhez és elfogadtatásához, valamint a polgárőrség népszerűsítése, elismertségének fokozása, a polgárőr egyesületek számának és létszámának növelése.
Az együttműködési lehetőségek gyakorlati megvalósítása, tapasztalatok értékelése, hasznosítása.
A program végrehajtásának, főbb mozzanatainak, eredményeinek dokumentálása (írásban, hang- és képfelvételeken) és javaslatok megtétele a hatáskörrel rendelkező intézmények, szervezetek valamint az állampolgárok és közösségeik részére.
Az Országos Polgárőr szövetség a Magyar Vöröskereszt „Bűnmegelőzési és Szociális védőháló” programja keretén belül, az idősek életkörülményeinek és biztonságérzetének javítására érdekében elindította a Tisztelet az Éveknek, Biztonságot az Időseknek programját.
A Belügyminiszter, az Országos Rendőrfőkapitány és az OPSZ Elnöke 2011. július 18-án közösen értékelte a közrend és közbiztonság megszilárdítása, és az állampolgárok biztonságérzetének javítása érdekében tervezett, szoros együttműködésben kialakított és végrehajtott intézkedések eredményeit. Megállapították, hogy az intézkedési tervek megvalósítása időarányos, és összességében eredményes.
A Kormányprogramban meghirdetett változtatások következetes végrehajtása, azok hatásainak eltérő időbeni érvényesülése, valamint az érintettek reagálása illetve a nemzetközi és hazai gazdasági folyamatok kedvezőtlen alakulása miatt erősíteni kell a helyi közösségek tagjainak összefogását, és a közös célok érdekében való cselekvést.
A társadalom értékrendjének pozitív irányú változtatása érdekében a Belügyminiszter kezdeményezte, hogy az OPSZ – a 2010. május 28-i ELN/20/2010. sz. határozatával jóváhagyott intézkedési tervvel összhangban – a Magyar Vöröskereszttel közösen, a Rendőrség támogatásával helyezze új alapokra az idős emberek védelmét.